„Annyi embert érsz, ahány nyelvet beszélsz“ – vallották a rómaiak. A nyelv, mint mindannyian tudjuk, a gondolkodás, a beszéd és a cselekvés eszköze. A nyelv nem csupán arra szolgál, hogy másokkal kapcsolatot tudjunk teremteni, hanem arra is, hogy képesek legyünk saját magunkat megérteni. A nyelv saját lényünkre hat vissza. Ha több nyelvet ismerünk, akkor több nyelven is gondolkodunk, ami a látásmódunkat is befolyásolja, más nézőpontból látjuk az eseményeket, nyitottabbak leszünk.
Minden nyelvtudás pozitív, helyzeti előny, tehát az álláskeresőknek fontos, hogy beszéljenek valamilyen világnyelven. Ilyenkor elsőként az angolt szokás ajánlani, mint közmegegyezéses közvetítő nyelvet. A munkaadók nem meglepő módon az angol nyelv ismeretét fogalmazzák meg, amikor nyelvtudást várnak el a munkavállalóktól. Persze van, ahol éppen másfajta nyelvismeret kellhet, ezeket sem ildomos lebecsülni.
Csak a használható, aktív nyelvtudás számít a munkaerőpiacon. Nagyon nehéz úgy elhelyezkedni bizonyos pozíciókban és munkaterületeken, hogy nincs használható nyelvtudása a jelentkezőnek. Nem a „papír”, a nyelvvizsga számít, hanem az, hogy az adott nyelven képes-e az egyén hatékonyan kommunikálni. Azt mérik: megérti-e, amit mondanak neki, és tud-e válaszolni a feltett kérdésekre. Azon a munkahelyen, ahol munkaeszköz a tárgyalóképes nyelvtudás, ott nem elég a nyelvvizsga-bizonyítvány felmutatása, ott beszélni kell.
Közhely, de igaz: aktív nyelvtudás nélkül nehéz boldogulni az álláspiacon. Állás rovatok hirdetéseinek több mint 70 százalékában elvárás valamilyen szintű nyelvtudás. Aki nem beszél a magyaron kívül egy nyugati világnyelvet sem, az rosszabb munkára és alacsonyabb fizetésre számíthat. Különösen nehezen boldogul az álláskereső az EU csatlakozásunk óta. Nemzetközi, multinacionális vállalatok magyarországi fióktelepjeire az egész európai munkaerőpiacról merítenek. Félő, hogy a magyar munkavállaló saját hazájában is lecsúszik a magasabb jövedelmet ígérő állásokról, ha nem beszél semmilyen idegen nyelven.
Ha külföldön kíván elhelyezkedni az álláskereső, akkor a célország nyelvét is érdemes valamilyen szinten (leginkább jól) tudni, persze jó, ha a tárgyalóképes angol mellett.
Magyarország számára geopolitikai helyzeténél fogva mindig is kulcsfontosságú lesz Németország, így számunkra az angol után a német nyelvet is érdemes megtanulni. Napjainkban az export nagy százaléka, a hazai beruházások döntő hányada német partner közreműködésével valósul meg (pl. Kecskeméten a Mercedes-gyár). A vezető beosztású dolgozók egy része németajkú, más része perfekt németnyelvtudású magyar anyanyelvű szakember. Mindketten jól keresnek.
A német nyelvtudás szükségességét bizonyítja a növekvő munkaerő-migráció / határ menti ingázók: Burgenlandban a foglalkoztatottak 10%-a már magyar állampolgár (a mezőgazdaságban ez az arány 65%). A szakértők a határ mindkét oldalán félnek az ún. „agyelszívás – brain-drain” jelenségétől, azaz a szakképzett munkaerő elvándorlásától. Igény mindkét oldalon csak a nyelvet jól beszélőre van.
Érdemes tehát idegen nyelvet tanulni, és a TÁMOP-2.1.2 (Idegen nyelvi és informatikai kompetenciák fejlesztése) pályázatára jelentkezni, regisztrálni, s a kedvezményeket igénybe venni.
